Alicante

Arra közben rájöttem, hogy az 1 nap alatt több helyre is megyek dolog nem működik, így a teljes napot Alicante- ra szántam. A turibus 10- kor indult Alicante kikötőből, épp lekéstem róla, láttam, ahogy indul. Nem is volt baj, mert így volt időm készíteni egy kis mini videófelvételt meg pár fényképet a parton, ahol alig voltak, úgy tűnik ez még korai időnek számított.

Óránként jár a turibusz, a következőt már sikerült elcsípni. Túl nagynak találtam Alicantét, ezért szerettem volna busszal körbejárni a nevezetességeket, de aztán a fele útvonalat bejártam újra gyalog.

A Marq Museum előtt csak elhaladtunk, első megálló a Castillo Santa Barbara, ahol 10 percet várakozott ez a busz. 10 perc alatt én a várnak csak a kapujáig jutottam, láttam ez több idő lesz majd, pár órát símán elidőztem. Nagyon meleg volt, alig birtam felcaflatni a tetejére, de végül sikerült és nagyon megérte, mert gyönyörű a kilátás.
Reggelimet elfogyasztva egy kisgyerek hangjára lettem figyelmes: “Apa, mikor megyünk haza?…” Árpád a családjával évek óta Alicante- ban él, váltottunk pár szót. Ez volt a turibusom első állomása, gyorsan el is búcsúztunk, a követkző turibussal mentem is tovább, ami épp a vár kapujánál parkolt.

A vár után a Mercado Central felé vettük az irányt, majd a Plaza de Luceros következett, majd még pár kanyar után visszaértünk a kikötőbe. A part már tele volt strandolókkal, nadrágom szárát felhajtva én is belelóbáltam a lábam a pocsolyába, sétálgattam a parton, tetszett, ahogy a hullámok nyaldossák a lábam Jó sokat elidőztem, majd elindultam sétálgatni meg keresni egy tapas bárt.

Séta: Explanada de España

Kaja után tram- re szálltam, irány El Campello. A jegy 1.20€ volt, A zóna. L4- es tram- mel La Isleta- ig mentem, ahol át kellett szállni vagy az L1 vagy az L3- as járgyányra. Tram- mel egészen Benidormig fel lehetne jutni, de ennyi is elég volt. El Campello egy tipikus üdülőtelep, most alig lézengett arra pár ember, nyáron meg gondolom tömve van bikinis strandolókkal, egyenházak, csíkos egyen napernyőkkel, annyira nem hozott lázba és még a fejem is megfájdult. Gyógyszerem a szállásomon maradt, mert zacsiba raktam, hogy a reptéren a biztonsági ellenőrzésnél egyben tudjam mutogatni, ha kell. Messze voltam a szállásomtól, pár órás szenvedés következett és még előttem állt, hogy megtaláljam a hazafele menő buszt. Puerta Del Mar- ig, Alicante kikötőig a tram- en automatából vettem jegyet, amit egy kedves fiatal pár mutatott meg hogy kell.
Egy reptéri buszt sikerült találnom, 2.60€- ért vitt el a reptérig, ahol már rutinosan vártam az 1B buszomat, de hiába. Gyorsan viharzottam be a reptérre, mert ott van információs iroda, hogy mi van a busszal, ahol mondták, hogy hétvége van, az utolsó busz épp elment, az egyetlen lehetőség, hogy aznap hazajussak a taxi Nem örültem neki, de ez van, pedig nem volt eszement késő. 10€-t kikészítettem és a címet mutatva elkezdtem végigjárni a taxisokat, de az első el is vitt, villámgyorsan hazaértem. Lángolt a fejem mintha napszúrást kaptam volna, fájt is, fáradt voltam, a gyomron is kavargott. Azonnal ettem gyógyszert és beleültem a fürdőkádba és hűtöttem magam, megittam egy liter vizet is közben és hamarosan jobban lettem. Bekapcsoltam a tévét, amivel informatika- technika szakos létemre se nem sikerült zöldágra vergődnöm, így maradtam a rádiónál, amin kellemes spanyol zenék mentek folyamatosan.

Képek még itt katt ide