Booking.com

Malaga karácsony 2016

Karácsony Malagában

Odaút:
Hazaút:
Reptéri busz: Linea A express busz kb 20 perc alatt bevisz AGP reptérről Malagába 3€-ért, fizetni a buszon kell. A reptér elől indul, egyenesen a kijárattal szemben,de a reptéren van turisinfó, útbaigazítanak és adnak térképet is. www.emtmalaga.es Malaga buszok
Szállást a híres Calle Larios sétálóutcába foglaltam, szerettem volna megnézni a karácsonyi fényeket. Kb. 600.000 LED égőt szereltek fel a Larios utcába és minden este mielőtt bekapcsolják, 2 számot játszanak le a következő háromból, amire a fények villognak. Wham- Last Christmas, Queen- Show must go on és Carmina Burana-Fortuna. Kb. este fél 7-kor és fél 10-kor megy le ez a műsor, naponta kétszer is van lehetőség gyönyörködni benne. Tényleg gyönyörű! Nem szeretem a telet és a havat, de ha pálmafák és jó idő társul a télhez, akkor azért szépek a karácsonyi fények. Nincs hó, nincs latyak, “egypulcsis” időjárás, tökéletes.

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Calle Larios karácsonyi fények

Calle Larios karácsonyi fények

Malaga Malagueta strand

Malaga Malagueta strand

Finom ételek-italok

Finom ételek-italok

Finom ételek-italok

Finom ételek-italok

videó: A híres Calle Larios sétálóutcai karácsonyi fények (videó)

Berlin Thomas Anders és a Modern Talking Band koncert

Berlin Thomas Anders és a Modern Talking Band koncert

Modern Talking rajongóként nagyon szerencsés vagyok, hogy eljuthattam Németországba egy klubkoncertre. Az első sorban énekelhettem kedvencemmel. :) A szervezők a teljes koncertet megvették, megérte odautazni.

Odaút: FR197 BUD-SXF 2016.12.17. 8:45 EI-DAL 23D (A) A18 kapu
Hazaút: FR196 SXF-BUD 2016.12.18. 6:50-8:20  EI-DAL 28E (M)

A Ryanair Budapest-Berlin-Budapest járatával mentem. Odaút szombat reggel, visszaút vasárnap hajnalban. A reptéren a turistinfónál irányba állítottak egy térképpel és meg tudtam venni a tömegközlekedési jegyeket is. A reptér kint van a C zónában, az ABC jegy rá 3.40 euróba kerül. Vonattal (RE7, RB14) lehet bejutni az Alexanderplatzhoz. Itt elszámoltam az erőmet, mert gondoltam túlmegyek egy megállót és visszafele sétálok a Friedrichstrassetól. Azonban annyira fáztam, minden ködös volt, szokás szerint a megálló is akkora volt, hogy épp elég volt megtalálni rajta a kijáratot, majd 3. próbálkozásra sikerült kitalálni, hogy merre van az arra, addigra meg elfáradtam. Szóval semmivel nem törődve hagytam a falat, hagytam a Checkpoint Charliet, hagytam a Brandenburg kaput meg mindent és loholtam az Alexanderplatz felé. Már azt is hagytam volna a francba, ha nem kért volna meg egy barátom, hogy van ott egy óra, fényképezzem már le neki. Kár lett volna kihagyni, hisz egyik kedvenc filmem (The Bourne Supremacy) egyik jelenete ott játszódik és felemelő érzés volt ott állni. :) Nagyon fázott a kezem, alig fényképeztem, de még azok a fényképek is majdnem elvesztek egy sd kártya hiba miatt, nem túl jó, de nem is túl rossz képernyőképeim maradtak, hála a telefonom jó képernyőfelbontásának. Az Alexanderplatzról az S3 vagy S5 vonat volt jó a Warschauer Strasse-ig. A jegy rá 1.70 euró. Visszafele az ABC vonatjegy magában foglalta a rövid jegyet is, mert átszállójegyek is egyben. Kint a peronon kell a jegyeket érvényesíteni egy piros dobozban.

A szállásom egy sokágyas hostelben volt Friedrichshainben, a koncert mellett. Szokásomhoz híven a Booking.com oldalon foglaltam. Csak egy meleg helyre vágytam, ahol el tudok menni mosdóba és tudom tölteni a telefonom, tudtam, hogy alvás úgyis csak pár óra lesz. A környék szerintem elég gázul nézett ki, de mindenki szerint biztonságos bulinegyed.

videó 1: https://youtu.be/kWREHCe52u0

videó 2: https://youtu.be/__ANsu0whYY

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

screenshot_2016-12-19-08-14-44

Alexanderplatz

20161217_140105

Világóra

20161217_213937

Berlin Modern Talking

20161217_220403

Berlin Modern Talking

Tenerife, Kanári-szigetek

Tenerife, Kanári-szigetek

Tenerife térkép

Útvonal: BUD-TFS-xyz-BUD
A repülőgépem Tenerife déli repterére érkezik.
Szállás: délen
Tervek:

  • bérelt autóval bejárni a szigetet
  • Los Cristianos, Playa de las Americas (parton héderelés)
  • Icod de los Vinos (ezer éves sárkányfa)
  • Puerto de la Cruz
  • Los Gigantes
  • Teide (megmászni A hegyet)
  • Masca

Odaút: HA-LYT 29F (W) A12 kapu, Zoltán cpt, 13R 31L bal forduló
Hazaút: HA-LYT 26A (W) Dávid Csaba cpt és Jankovics István

Szeretek ősszel és tavasszal elutazni pár napra, amire ősszel a Halloween időszak, tavasszal pedig Húsvét környéke kitűnő lehetőséget biztosít. Azt is régen észrevettem magamon, hogy nem szeretek 1 teljes hétig távol lenni kis hazámtól. Japánban kb 7 órát töltöttem, akkor ebből kiindulva bármely európai helyszínre 3 nap már maga az örökkévalóság.

1.nap mint az őrült, elindulok várostnézni, merthogy semmit nem fogok látni, menni kell, nyomni kell, loholni kell. Második nap sík ideg vagyok, hogy semmit nem fogok látni, semmit, pótolom ami kimaradt. 3. nap meg már meg is unom a helyet, kezdek unatkozni, megszokott dolgokra vágyom, csak ugyanabba a boltba megyek, ugyanabba az étterembe, ahová először betoppantam hirtelen és végigjárom az 1. nap megnézett helyeket újra. És 4. nap már babszem van, hogy mikor megy már a gép. Így számomra a “nyaralójáratok” nem ideálisak, mert azok hetente mennek, számomra célszerűbbek az átszállásos verziók. Tenerifére a közvetlen járat is 5 órát megy, eléggé messze van.

Régen imádtam a reptéri macerát is, imádtam dekkolni reptereken és bámulni az embereket és találgatni vajon honnan jönnek és hová mennek. Nah, mára ennek is vége, nyűg-nyűg-nyűg. Állandóan fáradt vagyok, nyűgös és minden bosszant, idegesítenek az emberek. A nyugalmat becsülöm az életben a legtöbbre.

Iszonyatosan fáraszt a munkám, egyszerűen kiidegel úgy ahogy van, fárasztanak az emberek, a zaj. :(

De hogy valami jót is írjak, Tenerife csodálatos volt. Noha egy teljes évet vártam rá, sőt többet, mert több mint 1 évvel ezelőtt vettem meg a jegyeket. Autót béreltem és bejártam az egész szigetet keresztül-kasul. Több mint 800 km-t tettem bele abba a foschtalicskába. A Teide elvarázsolt teljesen! Puerto de la Cruzba is a Teidén át mentem. Bárhová mentem, az a Teidén át vezetett. :)

És kipipálhatok valamit a bakancslistámról. Gyerekkoromban ejtőernyős akartam lenni. Utána kamionsofőr meg még jóég tudja mi. Tizenéves koromban kaptam egy ejtőernyős macit, eddig jutott a nagy álom. Na de most lezúztunk a Taucho hegyről. Robertoval futottunk neki a siklásnak, hatalmasat sikítottam, nem voltam még rá felkészülve, hogy ilyen gyorsan elfogy alólunk a felszállópálya. Mondta soha ne nézzek hátra, csakis előre, mert az nem jó neki, ha megcsavarodunk. De az elején tudni szerettem volna, hogy vajon az ernyő is jön velünk vagy puszta popsival kell a szakadékba ugrani. Jött az ernyő is szerencsére! :) Egyszer átadta az irányítást, én “vezethettem” az ernyőt. A legjobb helyet választottam a siklóernyőzéshez, mert Tenerifén van magas hegy és van csodás színű óceán és pálmafák, páratlan volt a kilátás fentről és egyszerűen tökéletes volt az egész!

http://www.flytenerife.com

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Tenerife paragliding 01

Én irányítom, enyém az ernyő

Tenerife paragliding 02

Én irányítom

Hawaii

Legkedvesebb úticélom, már 1 éve hogy ott jártam:

Hawaii úti beszámoló: http://ocskoszabina.hu/?p=946

Hawaii, az álomsziget: http://ocskoszabina.hu/?p=903

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

DSCN2785r

 

Thesszaloniki

Thesszaloniki
Odaút: BUD-SKG 31L pálya, HA-LPL, Fekete Zsolt cpt
Hazafele: SKG-BUD 34A pálya, HA-LPK, Hambalkó István cpt

Mindig szoktam képeket, utcaképeket nézegetni interneten és ezt a várost egy romhalmaznak képzeltem, de hasonló meglepetéssel szolgált, mint Porto. Nagyon jól éreztem magam az ott tartózkodásom alatt, jókat ettem, napi 12 km-t sétáltam. Felemás érzésem volt végig, megférnek egymás mellett a régi romok, a lepukkant és új épületek. Mindenhol nagymotorok tömkelege.

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

DSCN5717m

DSCN5219

DSCN5100

Képek itt: katt ide

Isztambul

Isztambul
Odaút: BUD-SAW Gate 15 A2 31L HA-LYV Domján Péter cpt
Hazafele: SAW-BUD Gate 203A 24CAT I 24E HA-LYU 31L-re Búcsúcsevics György cpt

Nagyon sokáig gondolkoztam, hogy ezt a bejegyzést megírjam-e, mert életem legrosszabb útja volt. Nem töltök fel fényképalbumot se, nincs is sok kép, igazából el szeretném felejteni az egészet. Ezek nem emberek, erőszakosak, értetlenek, agresszívek és senki, de senki nem beszél angolul. Egy fél órás séta alatt is ezerszer mondtam, hogy “NO”, mást se csináltam. De már a gépből kiszállva megcsapott a félelem szele és a bevándorláshoz érve sem enyhült. Mindig köszönök, “Hello”-zok meg az adott ország nyelvén köszönök bárhol járok, ez alap, de itt mogorva, nagyhangú, agresszív emberekbe botlottam, a boltokba végig csak férfiak akartak betuszkolni, hogy menjek be és átverés hegyek mindenhol. Pl metró pénztárban jegyvételnél is 6 líra lett volna az Istambulkart, kifizettem, de nem adta ki a kártyát, azt mondta 10, adjak még. Nem, nem volt rá feltöltve semmi, megnéztem. Képeslaposnál ugyanez, kifizettem, de nem adta ki az árut a bódéból, még lejmolt pénzt tőlem. Szuvenír árus, kiválasztottam miket szeretnék, fizetném, erre elkezdi nem török lírában van kiírva az ár, hanem USA dollárban. Dollárban?? Mi a sz@r? Férgek ezek mind! Másnap már napszemüveg, baseball sapka, nagy fejhallgató kombóban vonultam utcára, pont úgy elszigeteltem magam és pont olyan kellemetlenül éreztem magam, ahogy általában idehaza minden nap melóban, de akkor is csak tukmálta rám mindenki a sz@rjait. A hotel volt a mentsváram az angolul beszélő portással és a kontinentális reggelivel, tévével.
Soha senki semmilyen körülmények között NE menjen Isztabulba! És EU tagok akarnak lenni? Nevetséges. Nem Európa, nagyon nem…

Isten hozta Önöket újra itthon volt a legszebb mondat, amit valaha hallottam! :) Megköszöntem a Wizz Air személyzetének, hogy végre hazahoztak abból a putriból. Never and ever, soha többet.

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

asdf1

asdf2

Málta

Málta
Odaút: BUD-MLA 2015-07-16 W6 2495 06:30-08:45 28F (W)
Haza: MLA-BUD 2015-07-23 HA-LYR W6 2496 09:15-11:30 29A (W)

Tanács: nyár közepén senki ne menjen délre nyaralni! Majd megsültem az iszonyat melegtől és eszement magas páratartalomtól. Bár nálunk is hőhullám van éppen, mint ahogy egész Európában, de lent délen ezt nem lehet elviselni.
2 jó dolog történt: Jet ski és búvárkodás.

Indulás: A Wizz Air közvetlen járatával mentem és 1 hetet töltöttem Málta szigetén, a Földközi-tenger közepén. Ferihegyről a 31-es bal pályáról szálltunk fel északnyugat irányba, az Adriát Splitnél értük el, Olaszországnál Nápoly felett repültünk el, jobb oldalon látthattuk a Vezúvot, balról pedig az Etnát, majd elhaladtunk Gozo, Comino és Málta szigete fölött és éles jobb kanyarral leszálltunk Málta repterén.

Búvárkodás: az elején szárazon még nagyon vigyorogtam, később már mondjuk, hogy nem annyira. Egy fogtechnikus símán tud nekem protkót csinálni a regulátor alapján, úgy szorítottam :D :-) Állva a fejem kivolt a vízből a tanuló részen, csak ugye 1. nem tudtam állni a vízben 2. lementünk az aljára és vízszintesen közlekedtünk és mentünk mélyebbre. Sok látnivaló nem volt, de tapiztunk tengeri csillagot meg halakkal úsztunk. Elkezdi az oktató csávó mitől félek, hisz gyerekek is vannak a vízben, strandolnak, a víz a barátunk. Hát mondom oké, de nem tudok úszni és megfulladok. Mondta több órányi levegőnk van, haladjunk. Nagy hisztit levágtam, de nem birta hallgatni és lerántott a víz alá, ellenkeztem, kapálóztam, de nagyon nehéz egy hisztit a víz alatt kivitelezni, jobbnak láttam simán levegőt venni és túlesni rajta. A felszerelés nagyon profi és pont annyi levegőt kapok, amennyire szükségem van. Előtte egy oktatáson, ami mivel ez csak egy bemutató merülés volt, nem tartott sokáig, elmagyarázták milyen részekből áll a felszerelésünk és hogyan kell használni. A cucc egyébként nagyon nehéz, 35-40kg, alig birsz elvánszorogni benne a vízhez. Ólómsúlyokat is rám kötöztek. Oszt elkezdi ugorjak a vízbe! Ketten voltunk csak tanulók, csávó ahogy kell beleborult :D hát mondom én tuti nem. Megengedte, hogy leüljek és fogta a kezem és besegített a vízbe.
Az oktató végig fogta a kezem a víz alatt, egyedül nem mertem, sokszor fel is borultam, mint egy magatehetetlen bálna. Megvan mit kell csinálni, húzni, nyomni, a felszínen még tudtam, de a vízben az oktató húzta-nyomta amit kell. Profi mellény, azzal szabályzol mindent.
Amikor kijöttem, megtapsoltak akik a bárban ültek, jólesett :-))

Szállás:
szállásfoglalás (katt ide)

Sliemában foglaltam szállást egy nagyon modern, fiatalos hostelben. Képeken nagyon tetszett és gondoltam gyakorlom az angolt. Egyedül utaztam, a hotelek nyáron irreálisan drágák. Aztán kiderült, hogy nagyon rossz választásnak bizonyult a sokágyas hostel, sose voltam egyedül, a légkondi bedobós fizetős volt, kikészített a hőség.

Pár nap múlva várt Mario Meliehában, ahol vendégül látott a házában és ott már sokkal konfortosabban éreztem magam. Kaptam kulcsot, jöttem-mentem kedvem szerint, vagyis mehettem volna, ha lett volna kedvem megmozdulni, de mivel a teraszról láttam a tenger, így nemigen akaródzodtam mászkálni. Minden este együtt grilleztünk a tetőn. Egy kínai couchsurfer is a lakótársam volt egyidőben, de én a teraszon redezkedtem be, így volt privát szférám.

Látnivalók:

Vallettát, a fővárost mindenképp érdemes megnézni, nagyon hangulatos sétálni az utcákon, tele van jó éttermekkel.

Mdina, Málta régi fővárosa volt. Mivel Mario estig dolgozott, éjszakai városnézésre vitt minket.

Comino és Marsaxlokk kimaradt. Előbbi az azúrkék vizéről híres, utóbbi pedig a halpiacáról.

Gozo szigetén az Azúr ablakot szintén kihagytam, majd legközelebb valamikor tavasszal vagy ősszel, de semmiképp se nyáron.

A Popeye falut szintén hármasban tekintettük meg egy csodálatos naplemente kíséretében. “Ez a falu a Popeye című filmhez készült díszletfalu, mely az 1980-as, Robin Williams címszereplésével forgatott film helyszínéül szolgált. Kunyhói kanadai és holland faanyagból épültek 1979-ben, melyek felépítéséhez nyolc tonna faanyagot és kétezer gallon festéket használtak fel.” Forrás: http://www.erdekesvilag.hu/a-maltai-popeye-falu/

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

IF

tn_DSCN4847m

IF

IF

IF

IF

IF

IF

Képek itt: katt ide

Lisszabon

Lisszabon

tn_DSCN5425

tn_DSCN5426

tn_DSCN1381

tn_DSCN1389

Képek itt: katt ide

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Hawaii úti beszámoló

Hawaii-DJ-napfény

Eme csodálatos utat a Lufthansa frankfurti járatával kezdtem meg, ami Frankfurton keresztül repített a portugál fővárosba, Lisszabonba. Főleg fapadosokkal szoktam utazni, ezért most nagyon jó érzés volt hagyományos légitársasággal repülni. A dolog kezdődött azzal, hogy a feladandó poggyász benne van az árban, nem kell a fedélzetre vonszolni magammal minden cuccom, hanem becsekkolásnál fel tudom adni meg ülőhelyet is tud nekem a check-in agent még keresni, ha előre nem tettem meg, nem rónak rám eszement költséget, ha otthon nem csekkolok be előre, szóval sokkal kellemesebben indul már az egész út mint a fapadosok esetében. Mindennek van előnye meg hátránya, van aki nem szereti, de én kellemesnek találom az utashídon történő beszállítást. Sokkal később kezdik el a beszállítást, mint a fapadosok, nem kell már háromnegyed órával a gép tervezett indulása előtt kint a bádogterminálban fagyoskodni, álldogálni. Kényelmesen lehet kávézni, olvasni, pihenni a Skycourtben az utolsó pillanatig.

Budapest-Franfurt (BUD-FRA) Lufthansa

Ennivalónak meleg rántottát szolgáltak fel, innivalót korlátlan mennyiségben lehet fogyasztani, de először mindig megszeppenve csak megköszöntem amit adtak. A repülőn nagyon száraz a levegő, mindig szomjan akarok halni, ezért később már egyrészt kettesével kértem az amúgy is picike pohárba töltött nedűt meg rászoktam, hogy kérek olyat, amit pohárba töltenek és mellé kérek valami dobozosat is, így nem fintorognak, hogy kettőt szeretnék, mert az nem kettő, hanem egy ilyen meg egy amolyan, az más. Még amivel engem le lehet venni a lábamról, az a takaró és kispárna és ezeken a gépeken lehet kérni. Hazaúton már pofátlanul kiszolgáltam magam.
Pár hete kifordult a térdem az út előtt, ezért térdmerevítővel kellett utaznom. Gondolkoztam, hogy kérjek-e segítséget a mozgáshoz, de úgy döntöttem, hogy mivel olyan repterekre megyek, ahol még nem voltam és valószínűleg nem is megyek, igazi fő repterek, nem világvégi eldugott tanyaközpontok, ezért szeretnék fényképeket készíteni és a tolókocsit tologatónak mégse mondhatom, hogy álljunk meg minden reptéri feliratnál. Aztán mégis úgy alakult, hogy mivel “golfkocsikkal” szaladgáltak ott a segítő szolgálat emberei és túl nagynak tűnt a reptér és nem tudtam merre kell menni és az útbaigazítás után amivel a csatlakozó utasokat várták, megkérdezték, hogy kell-e segítség, igénybe vettem mégis.
A reptér tele van kv automatákkal, de olyanokkal, amikbe nem kell érmét dobni, ingyen tudsz magadnak kávét, teát, cappuccinót készíteni. Kávé, teafilter, többféle cukor, pohár, szalvéta rendelkezésre áll. Ez nagyon kedves gesztus. Sőt, vezetéknélküli internetkapcsolat, wifi is térítésmentesen a várakozók rendelkezésére áll, így haza tudtam jelentkezni, hogy minden rendben van.

Franfurt-Lisszabon (FRA-LIS) Lufthansa

A 2 és fél órás úton kiszúrták a szemünket egy szendviccsel. Ezt szoktam emlegetni, amikor azon fanyalgok, hogy csak a fapados repülést engedhetem meg magamnak, hogy egy szendvics nem éri meg a többtízezer forintos különbséget, amit egy hagyományos légitársaság esetében fizetni kell a jegyért. Persze nyilván az írás elején említettem, hogy azért másról is szó van és nem is érdemes a legacy-t a low cost légitársaságokkal összehasonlítani, mert egyszerűen más. Más üzleti modell, másra jó.

Lisszabon

Lisszabonba érkezvén sikerült eltévednem a reptéren. A feliratok nekem sose egyértelműek, akármerre állok mindig mindenhol előrefelé mutató nyíl az exit felirattal, így szoktam fel-alá sétálni a repterek teljes hosszán oda-vissza. Majd amikor megunom vagy felkapom a vizet vagy megfájdul a lábam, akkor segítséget kérek.
Christina, a szállásadóm felhívott a napokban, hogy mondjam meg kb mikor érek oda hozzá, mert ez egy lakás, nincs recepció, akkorra megy oda a kecóba amikor én érkezem. Ezt megbeszéltük, aztán mivel jól eltévedtem a reptéren, jól elkéstem…volna. Szerencsére ott 1 órával kevesebbet mutat az óra mint nálunk, meg Christina mondta is, hogy tud róla, hogy a repteret nemrég bővítették és sokkal nagyobb mint régen volt…
A lakás egyszerűen fantasztikus volt. Én imádom a modern, színes lakásokat. 3 szobás lakás, 2 fürdő, konyha, nappali. Fűtés nincs, klíma van. Elfoglaltam a szobám, beszélgettünk kicsit, majd nyakamba vettem a várost. Őszintén szólva annyira nem jött be, mint ahogy úti beszámolókban olvasva gondoltam rá. Képeken egész Portugália nekem egy romhalmaznak tűnt mindig is, de nemrég eljutottam Portóba és az elvarázsolt. Így gondoltam Lisszabon se lehet olyan rossz, de nem estem tőle hasra. Mindenesetre egyszer szép volt, jó volt, de köszönöm ennyi.
Utazások alkalmával rengeteg emberrel találkozok, vannak köztük nagyszerűek és kevésbé nagyszerűek is. Szeretem bezsebelni az elismeréseket, amiket idősebb nagyiktól kapok mindig amikor megkérdik honnan jöttem, majd veregetik a vállamat, hogy Ah, very well young lady, jól csinálod :-) Mindig akad az embernek egy mamája is, rólam Lisszabonban Christina gondoskodott. Szeretek beszélgetni értelmes emberekkel, főleg hallgatni a sztorikat amiket mesélnek. Kora hajnalban jött értem és kivitt kocsival a reptérre, mert bár nem volt messze, de legyalogolni csomagokkal azért még én se vállaltam be.

Lisszabon-London Heathrow T3 (LIS-LHR) British Airways

A reptéren a check-in agent nagyon cuki volt, pedig olyan voltam mint egy őrült picsa, 25 kérdés zúdítottam szegényre. Első utam Amerikába, hány csomag lehet, hol kell felvenni, meddig megy a csomag, én meddig megyek, hova ülök, mi lesz velem, meg úgy egyáltalán?!
Honoluluig becsekkoltak végig csomaggal együtt, de mondták, hogy az első amerikai reptéren, azaz nekem Los Angelesben fel kell vennem a csomagomat, megmutatni a vámosnak, válaszolni a kérdéseire amire kíváncsi, majd átdobni egy másik szalagra a cuccom. Londonban nem kell semmi, csak én keressem meg a csatlakozásomat, a csomagot átrakják.
A gépen csak egy szendvicset adtak meg innivalót, amitől a dupla után is szomjan akartam halni.
A Heathrow-n hiába csatalkozó járat, mégis át kell menni újra a szekun, ahol a fényképezőgéphez vitt elemhalom fenn is akadt. Nagyon lassan szétkapták a csomagom, de nem kellett szétszedni, hanem konkrétan odanyúlt, ahol a monitor mutatta, csak a lajhár mozgását volt nehéz kivárni, majdnem lekéstem a gépet.
Ez után belül újra volt egy check-in pult vagy nem tudom minek nevezzem rész, ahol utamat állták. Kioszottam nekik 2 Hello-t, megkérdezték a nemzetiségem, igen Puskás, Hungary és hogy hová megyek. Mivel visszakérdeztem, mondtam sajnálom, nem beszélek jól angolul, csak kicsit, azt mondta a srác, hogy a kicsit az pont elég és jó nekem, hogy Hawaii-ra megyek, jó utat, haladjak tovább a pulthoz. Na ott még egy mókusnak elő kellett adni a dolgokat, de innen már nehezen szabadultam, pláne, hogy ez se volt egy idegbeteg fajta. A beszállókártyákat újranyomtatta, majd amikor a mérföldjeimet akartam beíratni, ott akadtunk el, hogy nem emlékeztem mikor készítettem azt a profilt. Már azt se értettem mi köze hozzá, miért lényeges ez, de ezen rugózott negyed óráig. Egész nap internet előtt ülök, ezeregy oldalt olvasok, regisztrálok naponta, a franc se emlékszik, hogy pont az ő légitársaságukhoz mikor regisztráltam? De olyanokat kérdezett mint Columbo és hogyhogy nem emlékszem, hogy mikor regisztráltam. Beblöfföltem, hogy 1 hónapja, csak haladjunk már…a gépem meg 20 perc múlva indult volna és nekem még oda kellett érni ugye.
Ablak melletti helyet szerettem volna, de már nem volt. Látja a komplett ülésrendet, megmutatta nekem a monitort, hogy ők mit látnak, 23 utas hiányzott a telházhoz. Látta a lábamon a térdmerevítőt és adott olyan ülést, ahol 3 egymás melletti hely volt szabad és leültetett a folyosó mellé. Mondta ne sajnáljam az ablak melletti helyet, 3 ülésen kényelmesen leszek, ez a legjobb hely, csak nekem, csak most. Tényleg mindent megtett, minden elmagyarázott, de azt hittem sose enged tovább. Vártam mikor kéri el a telefonszámom…Onnan aztán még uccuneki volt vagy 3 km gyaloglás, a terminál túlsó végében volt a kapu, azt hittem sose érek oda. Final call, utolsók között szálltam fel, egy fényképre még jutott idő a Boeing 777-300 előtt :-)

London-Los Angeles (LHR-LAX) American Airlines Boeing 777-300AA

A gépen elég merev volt mindenki, egy ártatlan mosolyt nem eresztett el senki, mintha karót nyeltek és citromba haraptak volna, be is sötétítettek, egy picike fény be nem jutott az utastérbe. Én meg fényképezni szerettem volna, sokat. Alig mertem kattintani egyet, de aztán felbátorodtam, a legjobb gép amivel valaha repültem (777-300AA), olyan nincs, hogy nem csinálok egy rakás fényképet magamról a gépen.
A gépen nem kellett kérni, hanem mivel longhaul, kontinensek közötti járat, minden ülésen csomagok várják az utasokat kispárnával, takaróval :-)
A hőmérséklettel nem volt szerencsém, Lisszabonban eléggé fáztam és azzal a céllal indultam tovább, hogy valami meleg helyre megyek, de egész úton vacogtam, egyáltalán nem komfortosan hűvösre hűtik a kabint, hanem konkrétan fagyasztószekrényt csinálnak, hibernálják az utasokat és erre még kérdezgetik óránként, hogy jéggel kérem-e a paradicsomlevemet, amikor 3 takaróba vagyok már becsavarodva, mint egy múmia. Jéggel jah, jéggel, pont úgy nézek ki mint akinek melege van. Legközelebb viszek egy olajradiátort, konnektor úgyis van minden ülésen.

Los Angeles

Los Angelesbe megérkezve csodálatos idő fogadott, szikrázó napsütés. A gépből kiszállva busszal vittek minket át a terminálba. Még továbbra is ideges voltam, hogy hogyan tovább, de amikor bekapcsoltam a telefonom, egy kedves sms várt otthonról és megnyugodtam. Anyuékat is felhívtam, pedig késő éjjel volt, de szóltam előre, hogy örülök ha telefonálni tudok majd, nemhogy még azt számolgassam otthon hány óra van éppen.
A gépen osztogattak országbelépő kártyát, amit ki kellett tölteni. Honnan jöttem, hová megyek, szállás címe, van-e elvámolnivalóm, milyen értékeket hozok be, több tucat kérdés. Az útlevéllel együtt ezt itt ellenőrizték. Szóban is megkérdezték honnan jövök és hová megyek, majd jó utat kívántak, Welcome to the United States, Üdvözöljük az Amerikai Egyesült Államokban, öröm, boldogság.
A csomagomat fel kellett venni, majd átrakni egy másik futószalagra. Itt nem kérdeztek semmit.
Rengeteg reptéri dolgozónak az a feladata, hogy terelgesse az utasokat, egyszerűen mindenki tud mindent, akármikor akárkit kérdeztem, mindig mindenki segített, elveszni lehetetlen.
Nem sok időm volt átszállni, de egyrészt terminált kellett váltanom, meg pár óra azért volt és gondoltam kinézek a reptér elé fényképezni. A távolságokat gyorsan átértékeltem, mivel háromnegyed órás gyaloglással nem értem el a reptér végét, elérhetetlennek tűnt a LAX-sign-os fénykép, a Los Angeles repteret jelző kőoszlopoknál fényképezkedés. Háromnegyed óra alatt visszagyalogoltam fénykép nélkül és csekkolni is kellett be. Egy gyors vásárlásra volt bent idő, felmarkoltam egy vizet meg 2 képeslapot.

Los Angeles-Honolulu (LAX-HNL) American Airlines Boeing 757

A gépen utazott velünk egy kutya. Nem kis zseb öleb, hanem egy nagy kutyus, tök édi volt :-) Símán felült a gazdi mellé 2 ülésre, odabújt a gazdihoz, kapott ő is takarót, édespofa volt.
Amúgy is jó alvó vagyok, de ekkorra már fáradt is voltam, az utat végigaludtam miután teleittam magam paradicsomlével.
Valamivel több mint 5 óra repülés után megérkeztünk Honoluluba, Hawaii-ra, Aloha. Imádtam ahogy megcsapott a fülledt, párás meleg. Csomagokat felvéve odalépett hozzám valaki, “Ákszká”? Nem mondhatnám, hogy ebből rá lehetett ismerni, de valamiért ránéztem a papírjára és láttam, hogy “Ocsko”, hoppá, mondom igen, én vagyok. Aloha, ő a transzferem be a városba, nagyszerű.
Az út elég hosszú volt és a hőmérséklettel megint nem volt szerencsém, meg vannak ezek őrülve a légkondiért, jeges szél süvít az összes klímaberendezésből.

Oahu sziget, Hawaii

asdfjklé

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Marokkó, Portugália 2014

Marokkó, Portugália, 2014 okt.
A következő út: BUD-BGY-RAK…RBA-MAD-OPO-BGY-BUD
Kell egy ilyen kép:

Terv:
1. nap: Comoi-tó
2. nap: Marrakech városnézés
5. nap este eljutni Rabatba
6. nap: Rabat-Madrid-Porto
7. nap: Porto városnézés
8. nap: hazautazás

Mindig belefutok valami menetrendmódosításba. Módosították a Rabat-Madrid út indulását röpke 8 órával és így Madridban lekésem a portói gépem. Kénytelen vagyok a másnapi gépre venni egy jegyet, ami növeli a költségeket és csökkenti a Porto-ban tölthető időmet, ami szinte nulla lesz.

Megvan az óhajtott kép :)
Sahara sivatag

Sahara sivatag

Sahara sivatag

Sahara sivatag

Milánó:
A Comoi-tavat kihagytam és inkább Milánóba mentem be, gondoltam megnézem a dómot, még úgyse láttam.

Most először voltam sokágyas hostel szobában, mivel úgyis csak layoverem volt, átszállásig volt fél napom meg egy éjszakám, ez tűnt ésszerűnek és olcsó is volt. Megbeszéltük, hogy ez mégiscsak jobb lesz mint a reptéren csövezni, különben is utálom a bergamoi Orio repteret éjjel, mint egy menekültszálló és zajos és nagyon hideg van, felkeltenek hajnalban a szekusok és nincs elég ülőhely se, nemhogy feküdni lehetne, ja és nem lehet átmenni este a szekun, kint kell maradni, ott se lenne privát helyem, ennél az ifjúsági szálló mégiscsak jobb. Emiatt jött képbe Milánó, még úgyse jártam, gondoltam megnézem a dómot. A retúr buszjegy 9€-ba került, szállás 8€+3€-t felszámoltak az ágynemű használatra, amit viszont nagyon zokon vettem, hogy 3€-t még felszámoltak reggelire, ami NEM reggelit jelentett, hanem csak konyha használatot. Ezt egy az egyben átverésnek hívnám, elvi kérdés.
Egy 10 ágyas dormitoryban foglaltam egy ágyat, de 4 ágyasba raktak, ahol meg csak 2-en voltunk egy francia Erasmusos csajjal, mármint Fro-ban vendéghallgató a csaj, aki éppen egy európai körutat nyom. Ennyi a különbség a magyar és a külföldi egyetemista között. A magyar egyetemista örül ha nem hal éhen, nemhogy utazgasson közben szerte Európában heteket, hónapokat. Aludni kb 1 órát birtam, nem tudtam jönnek-e még a szobába, ezért nem mertem az emeleti ágyam a lentire cserélni, felmászni meg iszonyú macera volt. Öreg vagyok én már ehhez és rettentő kényelmetlen volt a matrac, belesüppedtem, annyira puha volt és kicsi is volt az ágy, kinyújtva lelógott a lábam. Még este ahogy fejjel előre leborultam a fáradtságtól ruhástól, elszunnyadtam, igazából annyi volt az alvás.

Olvastam rossz tapasztalatot útlevéllel kapcsolatban, miszerint Marokkóban valakinek a szállodában nem adták vissza az útlevelét, amíg nem fizetett érte. Rettegtem, hogy nem fogják visszaadni az útlevelem, ehhez képest az égvilágon senkit nem érdekelt, nemhogy el akarta volna venni, én viszont első napomon még az olaszoknál ottfelejtettem a recepción. Szerencsére a recepciós utánam hozta :-)

Marokkó:
- Olyan nincs, hogy valami nem fér fel és valaki nem fér be.
5-en elöl egy személyautóban tök normális, de ha vki be akar szállni, még felvesszük.
4-en egy kismotoron, tök normális.
Ha azt hiszed, hogy a busz már tele van, akkor még felszáll egy nagy család a kecskével együtt és 2 tápos zsákba rakott cuccokkal.
- Közlekedési lámpa: zöld villog-sárga-piros, viszont pirosból hirtelen zöld lesz
- Műszaki vizsgának 2 feltétele van: valahogy guruljon és működjön a duda :D
A kürtöt tulajdonképpen el se engedik, aztán mivel mindig mindenki egyfolytában dudál, így gyakorlatilag semmi értelme, mellesleg rém idegesítő egész nap.
- Az utcán lévő hentes azért kiverte nálam a biztosítékot. Elképesztő mocsokban képesek élni emberek.
- Nem értem, hogy a sok, legalábbis látszólag ráérő ember, aki csak üldögél-álldogál a ház előtt, miért nem szedi össze a szemetet a portáján.
- Kicsit kevesebbet kéne imátkozni, helyette lehetne mondjuk takarítani.
- Senki nem akart bántani, átverni avgy csak résen voltam meg előre leszerveztem amit csak birtam. A szállás szuper volt, ajánlom, a taxist is ajánlom, a sivatag túrát a szállás intézte, az is klassz volt. Ezzel kapcsolatban legklasszabb az volt, hogy egyik reggel motorral jöttek értem, felejthetetlen élmény volt motoron száguldozni a szűk medinában :-))

- Meglepett, hogy a sivatag nagy része kősivatag, nem homok. Külön ki kellett nyomozni, hogy hova kell elmennem, ha körbenézve csak homokot szeretnék látni ameddig a szem ellát. A teve meg nem embernek való, hanem teherhordó állat, kín megülni, meg kellett szenvedni ezekért a képekért  Ráadásul a sivatagban éjszakáztunk egy beduin sátorban a földön a homokban. Hajnalban zseblámpánál fogmosás, smink, cicamosdás ásványvízzel, wc az ott úgy a homokba bele, a koromsötétben elindulni tevével, én nem tudtam merre van az erre vagy az arra  de ez kellett ahhoz, hogy a sivatag közepén tevegeljünk a napfelkeltében, ez leírhatatlanul gyönyörű volt és hatalmas élmény.
Szállás: Riad Ivissa http://www.riadivissa.com/en/home
Taxi (túravezetést is vállal): Rachid Taxi Driver
00212 6 61 83 93 72
00212 6 62 83 93 02

- Árak:
Coca-cola 1l 8Dh
víz 1.5l 6Dh
Fanta reptéren 0.5 5.50Dh
ebéd gyos tál 75Dh
energiaital 25Dh
chips 20Dh
narancs juice Jama el Fnan 4Dh
sál 100Dh
képeslap 10Dh
pénztárca 20Dh
sivatag túra 3nap 2éj 80€
taxi 10€
szállás 4éj 60€

Balra tolva a tizedest annyi € és jelenleg az Euro kb 310 Ft amikor ezt az útinaplót írom.
DSCN5333mmsmall.JPG

Rabat:
Rabat a modern főváros. Elképesztő a kontraszt Rabat és Marrakech között.
Marrakechbe érkeztem, de innen indult a gépem tovább Madridba. Az országot elhagyni iszonyú kínnal lehet. A belépési papírt ismét ki kell tölteni, amit idefele a gépen ki kellett és amit elvett a határőr, az iratokat tizenpár helyen ellenőrzik és faggatnak, igazából nem értem miért kifele menet teszik ezt meg. Lépcső alján megnézik az irataidat, felmész egy lépcsőn, másfele nem is lehet, amikor felérsz megint ellenőrzik, odalépsz a határőr elé, ő még ki is faggat miközben gépel és ellenőriz, amint elhaladsz a bódéja mellett ellenőriznek megint és még csak most érsz a szekuhoz egyáltalán… Hogy hívnak? Milyen útvonalon repülsz? Honnan jössz? Hová mész? Miért mész oda? Hol laksz? Ha nem ott laksz, akkor miért onnan repültél? Hát áltszálltam. De miért szálltam át? Mit csináltam Olaszországban? Mennyibe került a repjegyem? Én vettem? Mikor vettem? Any’d pics’ most már, kihozol a sodromból! Percenként 60 kérdés, mint egy óvodás kisgyerek, “demiért?”. A gépbe beszállás előtt is egyik kanyarban, másik kanyarban, az ajtón kilépve, a gép előtt is még a gép lépcsőjénél is sorba állítottak mindenkit, megint ellenőrzés és már mehettünk is fel a gépre.

Madrid:
Későn, az éjszaka közepén érkeztünk meg Madridba és a tervem, miszerint bentMARADOK nem jött össze, mert EU-n kívülről érkeztünk, ezért kivágtak minket valahol a préri közepén. Nah, jó, nem, de nekem az EU-n belüli repkedés van megszokva és Madrid Barajas egy átjárható reptér, azaz ahogy megérkezel, ha van beszállókártyád nyomtatva, repülhetsz is tova, nem kell becsekkolnod, nem kell a szekun átverekedned magad újra stb. Mi európaiak nem is tudjuk értékelni ezt, hogy egy személyivel szabadon járhatunk-kelhetünk addig, amíg nem kell órákat állnunk vámvizsgálatra meg egy szimpla beléptetésre csak azért, hogy egy határőr annyit mondjon pl. hogy Welcome to Morocco. Szóval a reptéri méregdrága éjszakára vett innivalómat meg kellett innom a szeku előtt, mert nem vihettem át és bent vehettem másikat, nem esett jól, mert itthon 2 karton üdcsit veszek egy reptéri fél literes lónyál árán.
DSCN5351
Viszont reggel kellemes meglepetés ért, ugyanis a menetrendmódosítás miatt új jegyet kellett vennem a Madrid-Porto szektorra és mivel ugyanannyiba került a Ryanair és az Air Europa is, akkor mondom kipróbálom egy újat, ezt az Air Europát, még nem repültem velük. Furcsa volt a kevés utas, de hajnalban nem is voltam még teljesen magamnál, de feltűnt, hogy nem cseszkődnek a csomagokkal, nincs vita, nincs fizettetés, nincs pakolás, nem gorombák, sőt kedvesek, nincs tülekedés stb. Az alkalmazott körbejárt a környéken ülő emberek között egy matricával és megkérdezte, hogy “Para Oporto?”. Aki bólintott, annak rakott egy matricát a csomagjára. Mint kiderült egy Skyteam tagtól elvárható viselkedést produkáltak, utas pedig azért volt kevés, mert egy 50 fős kisgép repüli ezt az utat, a matrica is azért került a csomagokra, mert felvinni a gépre nem lehet, nem fér el, hanem a gép pocakjába tették :) A géptől először megijedtem, majd megtetszett, bal oldalon 1 sor ülés, jobb oldalon 2 sor, nagy lábtér. Kellemes utazás volt :)
DSCN0941m

DSCN5361

Porto:
A csendes város, vagy csak Marokkó után tűnt végtelenül nyugodtnak, senki nem dudált, nem szólított le senki, nem lejmolt, nem tarhált senki, pozitív csalódás volt. Olvastam egyszer egy baszámolót Portó, a gyöngyszem címmel, és valóban így van, egy gyöngyszem, Portót látni kell, érezni kell, sétálni kell a dimbes-dombos utcáin, beülni egy kv-ra, nagyon kedvesek, nagyon csendesek és nagyon élhető  és élő város, imádtam :)

- Árak:
toast 2.5€
kv 1€
3dl üdcsi 1.5€
24 órás andante 8€
chips kvzóban 1.70€
DSCN5366
DSCN1079m

Hazafele Portoban fáradt utazó a relax fotelokban lerelaxál alfába, aztán meg lekési a gépét. Szerencsére a tervezett kapu zárás után 10 perccel még mindig final callon voltunk… Volt rendesen tolakodva kiabálva rohanás, I’m sorry, elnézést, perdone por favor, scusi, schuldigung, desculpe, I’m coming, I’m coming, mondom még I’M COOOMING
DSCN5377m
Ferihegyen (ha megszakadnak is, nekem Ferihegy marad, amíg világ a világ) meg nagy köd volt, előttünk nem engedték leszállni a gépeket egész délelőtt, divertáltak Bécsbe meg a környékbeli repterekre, de én hazajutottam. A 30+ fok meleg után rosszul esett az itthoni időjárás, de fantasztikus utazás volt, sok élménnyel gazdagodtam. A reptéren már vártak haza, nem kellett tömegközlekednem :)
DSCN5378m
Képek itt: katt ide

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Salou, Spanyolország

Salou, Spanyolország, 2013 okt.

A blog folytatódik, az utazások szeretete megmaradt.

A várva várt közös út I-vel Salouba szervezés alatt, a repjegyek megvannak, a szállást is lefoglaltuk. A repülő Barcelonába érkezik, onnan vonattal vagy busszal megyünk Salouba. Ezt a gyönyörű sétányt szeretnénk látni:

 

Egész évben nem voltunk sehol, kívánom, hogy jól sikerüljön az utunk, már lehet vágni a centit, hamarosan megyünk.

¡Hola! ¡Buenos días! :-)

Útvonal: BUD-BCN-REU-PMI-CIA-BUD
Salou-ba jutásra 2 lehetőség van a barcelonai El Prat reptérről. Egyik a vonatos variáció, másik a busz. Ha a vonatot választjuk, akkor a reptéri vonattal (C2) be kell menni Sants megállóig és ott átszállni egy másik vonatra. Ha Barcelonában is szeretnénk szétnézni, akkor a T10 tömbjegy ajánlott, amit többen is használhatnak és ezt a reptéri vonathoz is lehet használni mivel a reptér is az 1-es zónában található. 10 utazásra érvényes, viszont 1óra 15percen belüli utazási időtartamok esetén nem kell új jegyet lyukasztani. A T10 jegy ára 10€. Sants-tól a (RENFE) vonatjegyek 9€-tól indulnak, a menetidő másfél óra, távolság 110km.

Ha a közvetlen reptérröl induló busszal (Busplana) szeretnénk menni az 27€-ba kerül fejenként, ez a retúr jegy ára, a menetidő másfél óra.


Olyan még nem volt, hogy símán csak elutazzunk és kész. Vagy módosítanak vagy törölnek és lehet a légitársasággal telefonon anyázni és újraszervezni, valami mindig van.


*update

Ma sikerült megbeszélnünk a változásokat, nagyon féltem mi lesz, kellett nekem pár nap, hogy el tudjam neki mondani, de I rábólintott. Mondta nem rám haragszik és ha már így alakult, akkor így alakult.

új útvonal: BUD-BCN-REU-PMI-CIA-BUD Ryanair

Budapest-Barcelona(El Prat)-Barcelona(Reus)-Palma de Mallorca-Róma-Budapest


Salou-ból Reus reptérre a transzfer kb 7€-ba kerül, a menetidö 30perc és a távolság 15km.

Mallorcán gondoltuk megnézni a híres La Seu katedrális, ott lálthatjuk majd a legtöbb pálmafát, de szállást sajnos nem találtunk. Azért sebaj, mert elbuszozunk El Arenalba és ott alszunk egyet. A mallorcai busztervezö nagyon használható: http://www.emtpalma.es/EMTPalma/Front/como_ir.en.svr

15:40-re érünk Mallorcára, 1-es busszal bezúzunk a fővárosba Palma-ba. Jegy ár 3€/fő. 7-es megállóban kell elcsípnünk a 15-ös buszt, mellyel a 691 számú Balneari megálóig megyünk, ez a végállomás. Szállásunk a whala! – san diego hotelben lesz. Erre a buszra a jegyek 1.50€-ba kerülnek, a reptéri járatok vannak dupla árban. El Arenalból a reptérig a 21-es buszt kell igénybe vennünk.


Utolsó napunkat Rómában töltjük, itt a napi terv még képlélkeny. Egy gondolat: A Ciampino reptérről kell bejutnunk a városba, erre a közvetlen transzefernél olcsóbb opció, ha Cotral/Atral busszal elmegyünk az Anangina metrómegállóig, ahonnan metróval lehet menni a Terminiig, onnan gyalog  Colosseumhoz, majd 40-es busszal Vatikánba.
Vagy az Ananginától metróval egyböl Vatikánba, onnan visszfele az írógépig a 40-es busszal, séta a Colosseumig, majd Termini-Anangina-reptér.
Vagy a Termini után le lehetne szállni a Spanyol lépcsönél.
Vagy a Terminitől busszal a Colosseumhoz, gyalog az írógép, ahonnan busszal a Vatikán.
Vagy fáradtság esetén van egy park, a Villa Borghese, ez szintén a piros metróval érhető el,a Piazza del Popolo-nál kell leszállni.
Egy jegy 100 percig használható, figyelni kell rá, hogy mindig érvényesíteni kell, de így elég sokat lehet használni, 1.50€ egy szimpla jegy.

Képek itt: katt ide

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Lloret de Mar, 2012.okt.7-10.

Október 7-én a Wizz Air 6óra 10-kor induló W6 2375 járatával repültünk Barcelonába. Nagyon mérges voltam, mert I városon kívülről érkezett és sose utaztunk még így hogy nem nálam aludt, ráadásul éjszakai busszal akart szórakozni, én meg persze kocsival akartam menni. Sikerült is emiatt a reptérig veszekedéssel tölteni az időt. T1-en leraktuk a kocsit és onnan a 900-as busszal 10perc alatt a reptéren voltunk. 

Barcelonában már voltunk, de mivel múltkor kimaradt, ezért szerettem volna pár dolgot megnézni. Nekem 2 kívánságom volt, a Casa Milá és a Casa Battló, mondtam a reptérről úgyis be kell mennünk a Passeig de Gráciáig, ahonnan vagy vonattal vagy busszal tudunk továbbmenni Lloretbe. A busz egyszerűbb, mert közvetlenül a reptérről is lehet menni, viszont drágább, az átszállásos vonatos verzióval kettőnk jegye kijön egyetlen buszjegy árából. I meg egy parkot szeretett volna látni, amit előtte Google Mapsen alaposan áttanulmányoztunk már. Ez is útbaesett, mert ez meg Barcelona Nord mellett található és tényleg gyönyörű.

A reptéren megvettük a szokásos T10 jegyet, amit többen is használhatunk, csak annyiszor kell lecsippantani ahány ember utazik vele és 1 órán belül (több mint 1óra) át is lehet szállni anélkül, hogy újabb egységet fogyasztanánk a kártyáról.

Az időt sikerült a parkban elnézelődnünk, egyszer gondoltunk egyet, hogymost már nézzük meg mikor megy busz Lloretbe. Az állomáson volt pár percünk jegyet venni és futottunk a buszhoz, mert épp indult egy.

3óra körül értünk a szállásra, recepció elvileg van, gyakorlatilag a spanyolok majd dolgoznak amikor kedvük van, de általában nincs. Recepciósunk úgy döntött sziesztázik egyet, egy szállóvendég mondta majd du 5-kor lesz recepció. Nem keseredtünk el túlzottan, mert ahogy a busztól sétáltunk, beugottunk egy kis közértbe venni pár San Miguelt :-) Leültünk iszogatni a medence mellé, gyorsan elrepült 1 óra mire elő is került emberünk és megkaptuk a szobát. A hálószobában annyira nyikorgott az ágy, hogy inkább mindketten kiköltöztünk a kanapéra :-) Nevettünk rajta, hogy a fényképezőgépeinknek külön hálójuk volt, mert a háószobában csak azokat töltöttük a nagy franciaágyon.

Cuccokat lerakva azonnal kimentünk a partra sétálni meg bevásároltunk, hogy tudjunk reggelit készteni.

A másnapot teljesen mászkálásra szántuk, meg akartuk nézni a várat, végigsétálni a part teljes hosszán és felmenni a nő szoborig. Sajnos csak pár napra mentünk és utolsó nap vonattal akartunk a reptérre menni, ami Blanes-ből ment, gondoltuk ott is sétálunk, neten képeket nézve szép helynek tűnt, de élőben már csalódás volt. Arra jó volt, hogy lássuk, hogy a legszebb helyen sikerült tábort vernünk, Lloret de Mar tökéletes választás volt.

Istvánnal :-)

Hazafele úton még Barcelonában lementünk a partra, nagyon szeretjük. Fel akartuk keresni, ahol múltkor vacsoráztunk, de sajnos nem találtuk meg.

Az éjszakát a reptéren töltöttük, mivel a gép másnap reggel indult haza 9:10-kor Wizz Air

W6 2376 járat.

Több kép itt katt ide.
Végszó: visszamennék, visszamennénk, vagy haza se kellett volna jönni :-)

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)