Archives for Olaszország

Marokkó, Portugália

Marokkó, Portugália, 2014 okt.
A következő út: BUD-BGY-RAK…RBA-MAD-OPO-BGY-BUD
Kell egy ilyen kép:

Terv:
1. nap: Comoi-tó
2. nap: Marrakech városnézés
5. nap este eljutni Rabatba
6. nap: Rabat-Madrid-Porto
7. nap: Porto városnézés
8. nap: hazautazás

Mindig belefutok valami menetrendmódosításba. Módosították a Rabat-Madrid út indulását röpke 8 órával és így Madridban lekésem a portói gépem. Kénytelen vagyok a másnapi gépre venni egy jegyet, ami növeli a költségeket és csökkenti a Porto-ban tölthető időmet, ami szinte nulla lesz.

Megvan az óhajtott kép :)
Sahara sivatag

Sahara sivatag

Sahara sivatag

Sahara sivatag

Milánó:
A Comoi-tavat kihagytam és inkább Milánóba mentem be, gondoltam megnézem a dómot, még úgyse láttam.

Most először voltam sokágyas hostel szobában, mivel úgyis csak layoverem volt, átszállásig volt fél napom meg egy éjszakám, ez tűnt ésszerűnek és olcsó is volt. Megbeszéltük, hogy ez mégiscsak jobb lesz mint a reptéren csövezni, különben is utálom a bergamoi Orio repteret éjjel, mint egy menekültszálló és zajos és nagyon hideg van, felkeltenek hajnalban a szekusok és nincs elég ülőhely se, nemhogy feküdni lehetne, ja és nem lehet átmenni este a szekun, kint kell maradni, ott se lenne privát helyem, ennél az ifjúsági szálló mégiscsak jobb. Emiatt jött képbe Milánó, még úgyse jártam, gondoltam megnézem a dómot. A retúr buszjegy 9€-ba került, szállás 8€+3€-t felszámoltak az ágynemű használatra, amit viszont nagyon zokon vettem, hogy 3€-t még felszámoltak reggelire, ami NEM reggelit jelentett, hanem csak konyha használatot. Ezt egy az egyben átverésnek hívnám, elvi kérdés.
Egy 10 ágyas dormitoryban foglaltam egy ágyat, de 4 ágyasba raktak, ahol meg csak 2-en voltunk egy francia Erasmusos csajjal, mármint Fro-ban vendéghallgató a csaj, aki éppen egy európai körutat nyom. Ennyi a különbség a magyar és a külföldi egyetemista között. A magyar egyetemista örül ha nem hal éhen, nemhogy utazgasson közben szerte Európában heteket, hónapokat. Aludni kb 1 órát birtam, nem tudtam jönnek-e még a szobába, ezért nem mertem az emeleti ágyam a lentire cserélni, felmászni meg iszonyú macera volt. Öreg vagyok én már ehhez és rettentő kényelmetlen volt a matrac, belesüppedtem, annyira puha volt és kicsi is volt az ágy, kinyújtva lelógott a lábam. Még este ahogy fejjel előre leborultam a fáradtságtól ruhástól, elszunnyadtam, igazából annyi volt az alvás.

Olvastam rossz tapasztalatot útlevéllel kapcsolatban, miszerint Marokkóban valakinek a szállodában nem adták vissza az útlevelét, amíg nem fizetett érte. Rettegtem, hogy nem fogják visszaadni az útlevelem, ehhez képest az égvilágon senkit nem érdekelt, nemhogy el akarta volna venni, én viszont első napomon még az olaszoknál ottfelejtettem a recepción. Szerencsére a recepciós utánam hozta :-)

Marokkó:
- Olyan nincs, hogy valami nem fér fel és valaki nem fér be.
5-en elöl egy személyautóban tök normális, de ha vki be akar szállni, még felvesszük.
4-en egy kismotoron, tök normális.
Ha azt hiszed, hogy a busz már tele van, akkor még felszáll egy nagy család a kecskével együtt és 2 tápos zsákba rakott cuccokkal.
- Közlekedési lámpa: zöld villog-sárga-piros, viszont pirosból hirtelen zöld lesz
- Műszaki vizsgának 2 feltétele van: valahogy guruljon és működjön a duda :D
A kürtöt tulajdonképpen el se engedik, aztán mivel mindig mindenki egyfolytában dudál, így gyakorlatilag semmi értelme, mellesleg rém idegesítő egész nap.
- Az utcán lévő hentes azért kiverte nálam a biztosítékot. Elképesztő mocsokban képesek élni emberek.
- Nem értem, hogy a sok, legalábbis látszólag ráérő ember, aki csak üldögél-álldogál a ház előtt, miért nem szedi össze a szemetet a portáján.
- Kicsit kevesebbet kéne imátkozni, helyette lehetne mondjuk takarítani.
- Senki nem akart bántani, átverni avgy csak résen voltam meg előre leszerveztem amit csak birtam. A szállás szuper volt, ajánlom, a taxist is ajánlom, a sivatag túrát a szállás intézte, az is klassz volt. Ezzel kapcsolatban legklasszabb az volt, hogy egyik reggel motorral jöttek értem, felejthetetlen élmény volt motoron száguldozni a szűk medinában :-))
Szállás: Riad Ivissa http://www.riadivissa.com/en/home
Taxi (túravezetést is vállal): Rachid Taxi Driver
00212 6 61 83 93 72
00212 6 62 83 93 02

- Árak:
Coca-cola 1l 8Dh
víz 1.5l 6Dh
Fanta reptéren 0.5 5.50Dh
ebéd gyos tál 75Dh
energiaital 25Dh
chips 20Dh
narancs juice Jama el Fnan 4Dh
sál 100Dh
képeslap 10Dh
pénztárca 20Dh
sivatag túra 3nap 2éj 80€
taxi 10€
szállás 4éj 60€

Balra tolva a tizedest annyi € és jelenleg az Euro kb 310 Ft amikor ezt az útinaplót írom.
DSCN5333mmsmall.JPG

Rabat:
Rabat a modern főváros. Elképesztő a kontraszt Rabat és Marrakech között.
Marrakechbe érkeztem, de innen indult a gépem tovább Madridba. Az országot elhagyni iszonyú kínnal lehet. A belépési papírt ismét ki kell tölteni, amit idefele a gépen ki kellett és amit elvett a határőr, az iratokat tizenpár helyen ellenőrzik és faggatnak, igazából nem értem miért kifele menet teszik ezt meg. Lépcső alján megnézik az irataidat, felmész egy lépcsőn, másfele nem is lehet, amikor felérsz megint ellenőrzik, odalépsz a határőr elé, ő még ki is faggat miközben gépel és ellenőriz, amint elhaladsz a bódéja mellett ellenőriznek megint és még csak most érsz a szekuhoz egyáltalán… Hogy hívnak? Milyen útvonalon repülsz? Honnan jössz? Hová mész? Miért mész oda? Hol laksz? Ha nem ott laksz, akkor miért onnan repültél? Hát áltszálltam. De miért szálltam át? Mit csináltam Olaszországban? Mennyibe került a repjegyem? Én vettem? Mikor vettem? Any’d pics’ most már, kihozol a sodromból! Percenként 60 kérdés, mint egy óvodás kisgyerek, “demiért?”. A gépbe beszállás előtt is egyik kanyarban, másik kanyarban, az ajtón kilépve, a gép előtt is még a gép lépcsőjénél is sorba állítottak mindenkit, megint ellenőrzés és már mehettünk is fel a gépre.

Madrid:
Későn, az éjszaka közepén érkeztünk meg Madridba és a tervem, miszerint bentMARADOK nem jött össze, mert EU-n kívülről érkeztünk, ezért kivágtak minket valahol a préri közepén. Nah, jó, nem, de nekem az EU-n belüli repkedés van megszokva és Madrid Barajas egy átjárható reptér, azaz ahogy megérkezel, ha van beszállókártyád nyomtatva, repülhetsz is tova, nem kell becsekkolnod, nem kell a szekun átverekedned magad újra stb. Mi európaiak nem is tudjuk értékelni ezt, hogy egy személyivel szabadon járhatunk-kelhetünk addig, amíg nem kell órákat állnunk vámvizsgálatra meg egy szimpla beléptetésre csak azért, hogy egy határőr annyit mondjon pl. hogy Welcome to Morocco. Szóval a reptéri méregdrága éjszakára vett innivalómat meg kellett innom a szeku előtt, mert nem vihettem át és bent vehettem másikat, nem esett jól, mert itthon 2 karton üdcsit veszek egy reptéri fél literes lónyál árán.
DSCN5351
Viszont reggel kellemes meglepetés ért, ugyanis a menetrendmódosítás miatt új jegyet kellett vennem a Madrid-Porto szektorra és mivel ugyanannyiba került a Ryanair és az Air Europa is, akkor mondom kipróbálom egy újat, ezt az Air Europát, még nem repültem velük. Furcsa volt a kevés utas, de hajnalban nem is voltam még teljesen magamnál, de feltűnt, hogy nem cseszkődnek a csomagokkal, nincs vita, nincs fizettetés, nincs pakolás, nem gorombák, sőt kedvesek, nincs tülekedés stb. Az alkalmazott körbejárt a környéken ülő emberek között egy matricával és megkérdezte, hogy “Para Oporto?”. Aki bólintott, annak rakott egy matricát a csomagjára. Mint kiderült egy Skyteam tagtól elvárható viselkedést produkáltak, utas pedig azért volt kevés, mert egy 50 fős kisgép repüli ezt az utat, a matrica is azért került a csomagokra, mert felvinni a gépre nem lehet, nem fér el, hanem a gép pocakjába tették :) A géptől először megijedtem, majd megtetszett, bal oldalon 1 sor ülés, jobb oldalon 2 sor, nagy lábtér. Kellemes utazás volt :)
DSCN0941m

DSCN5361

Porto:
A csendes város, vagy csak Marokkó után tűnt végtelenül nyugodtnak, senki nem dudált, nem szólított le senki, nem lejmolt, nem tarhált senki, pozitív csalódás volt. Olvastam egyszer egy baszámolót Portó, a gyöngyszem címmel, és valóban így van, egy gyöngyszem, Portót látni kell, érezni kell, sétálni kell a dimbes-dombos utcáin, beülni egy kv-ra, nagyon kedvesek, nagyon csendesek és nagyon élhető  és élő város, imádtam :)

- Árak:
toast 2.5€
kv 1€
3dl üdcsi 1.5€
24 órás andante 8€
chips kvzóban 1.70€
DSCN5366
DSCN1079m

Hazafele Portoban fáradt utazó a relax fotelokban lerelaxál alfába, aztán meg lekési a gépét. Szerencsére a tervezett kapu zárás után 10 perccel még mindig final callon voltunk… Volt rendesen tolakodva kiabálva rohanás, I’m sorry, elnézést, perdone por favor, scusi, schuldigung, desculpe, I’m coming, I’m coming, mondom még I’M COOOMING
DSCN5377m
Ferihegyen (ha megszakadnak is, nekem Ferihegy marad, amíg világ a világ) meg nagy köd volt, előttünk nem engedték leszállni a gépeket egész délelőtt, divertáltak Bécsbe meg a környékbeli repterekre, de én hazajutottam. A 30+ fok meleg után rosszul esett az itthoni időjárás, de fantasztikus utazás volt, sok élménnyel gazdagodtam. A reptéren már vártak haza, nem kellett tömegközlekednem :)
DSCN5378m
Képek itt: katt ide

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Japán, 2012.nov.19-22.

Iszonyú szerencsésnek érzem magam, hogy kifogtam egy szuper repjegyet és ha csak pár órára is, de eljuthattam a világ másik végébe, Japánba, ráadásul egy fantasztikus repülőgéppel :-)) I is nagy utazó, hezitált is rendesen, de gondolta ezért otthon tuti hülyének nézik, ha konkrétan átrepüli a fél világot ennyi időre, no meg ezt azért kicsit meredek lett volna beadagolni. Őszintén meg tudtuk beszélni és talán most először nem rossz szájízzel engedett el egyedül. Sokszor megfogadtam, hogy én többé a büdös életbe repjegyet nem veszek, de azt a feltételt szabtam maganak, hogy mivel épp hazafele tartottam vidékre szüleimhez, hogy ha meglesz a jegy még másnap is, akkor megveszem és hátha tudunk még beszélni I-vel a dologról.
Jelentem, a repjegy összejött és I se volt mérges.
A gépen adtak enni-inni, kaptunk takarót is és kispárnát. Nagyon nagy élmény volt az egész repülőút, 12 órát ültem egyhuzamban egy gépen, az össz repülési idő 16 óra volt.

Útvonal: BUD-MXP-FCO-NRT-FCO-PMO(kuka)-BUD

Miután sikerült 2 szabadnapot kivennem, így nov.19-n hétfőn munka után rohantam a reptérre és az esti 19:50-es Wizz Air W6 2335 géppel megkezdtem másfél órás utamat Milánóba, ahol egy éjszakát kellett a repéren töltenem, hogy másnap egy nagyon fantasztikus dologban lehessen részem. Közben beleakadtam egy fórumtársba, sportswear kolléga felfigyelt rám a pesti gépen és leszólított, hogy mit tekergek itt a reptéren, látott a gépen… Mivel az Alitalia automatáknál nem sikerült becsekkolnunk kerestünk egy helyet, ahol nyugovóra térhettünk.

A Milánó-Róma gépem másnap reggel 6:50-kor indult, a menetidő másfél óra. A Róma-Narita útra pont szárny mellé kaptam helyet, amit szerettem volna másikra cseréltetni, de egybe csekkoltak be és amiko megkérdeztem, hogy választhatok-e helyet, megkérdezte a Milánó-Róma útvonalon lévő 2A helyem jó-e, mondtam persze az jó, a másikat meg nem kérdezte, így arra maradt a 20A  ülés, de nem bántam, mivel csak kb félház volt. Rómában terminált kellett váltani, amit egy vezető nélküli vonattal lehet megtenni.

Boeing 777-200
Képek még: katt ide

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Ibiza, 2012 okt.20-23

Útvonal: BUD-BGY-IBZ-BGY-BUD Ryanair
Jegy árak:
BUD-BGY: 600 Ft
BGY-IBZ-BGY: 44€
BGY-BUD: 7€

Őszi szünetben kiruccantam egyet, a spanyol Ibiza szigetére esett a választás, köszönhetően az olcsó repjegynek.

A klasszikus átszállással mentem, ami Bergamo-t jelenti. Mind a 4 szektor a Ryanair társasággal történt.

Elég passzív utazás volt, a pihenésen kívül nem sok mindent csináltam.

Már az indulás is jól kezdődött: így se jártam még sose, átaludtam az ébresztőóra csörgését, majdnem lekéstem a gépet. Még nem voltam összepakolva, úgy húztam fel éjjelre az órát, hogy beleférjen a pakolás, a ruháim is még száradtak. Hajnalban felijedtem, már kint kellett volna lenni a reptéren, a cuccokat hajtogatás nélkül belehajigáltam a hátizsákba, a kábelek lógtak kifelé belőle meg a pulcsi ujja :D Hívtam taxit, látszik mennyire vagyok taxis, akiket hívtam, előfizető nem kapcsolható, másik cég foglalt, a szívem a torkomban dobogott, végre találtam egyet, kértem egy kis Schumachert, néha már vártam mikor emelkedünk az égbe, mert úgy éreztem elértük a felszállási sebességet.


Eddig egy rémálom, nem tudok felengedni, nem úgy mennek a dolgok ahogy szoktak. Turistinfó zárva a reptéren is meg a központban is, az eső szemerkél. Busz kirakott a kikötőnél, hogy végállomás, nekem meg hatalmas csomagom, de meglett végre a busz, ami nekem kell. Mondom a sofőrnek mi baj van, oké, szól ha le kell szállnom. Elvitt végállomásig, nem szólt. Mondom neki megint hogy mi baj van, nemhogy elnézést nem kért, hanem látszólag azt se tudta, hogy a világon vagyok, úgy elfelejtett. Mondta üljek előre, majd szól. Hát nem visszavitt kiindulási helyre, vissza a fővárosba?! Áhh,grrr. Viszont ott átadott a váltós kollégának és az jó helyen tett ki, nem kellett új jegyet vennem, de a 20perces útból lett 2óra. Nagy felirat a szállásom nevével, de az kocsma volt. Jó, mondom legalább inni már tudok. Továbbküldtek, megint nagy felirat, megint kocsma ugyanazzal a névvel, mondom most már elég lesz. Szerintem ez nem is név, hanem csak anynit jelent, hogy “Üdv!” :-) Az nem az a hely volt, de az én recepciósom ott lézengett. Felhívott valakit, akire ráhagyta a saját recepcióját, hogy mindjárt érkezem, várjon. Hát a szállást renoválják vagy valami van vele, adnak másikat, de itt csak a kulcsot kapom meg, menjek át amoda. Kezdett már elegem lenni, viszont ez jobb mint amit foglaltam. Egy dologgal meg végképp le tudnak venni a lábamról, ha sok törölközőt adnak a szobához, szeretek múmiának öltözni törölközőkből.


Platja d’en Bossán vagyok. Szemerkél az eső néha, de 24fok körül van.


Én leülök a legelső pálmafa alá és nem mozdulok 2 napig, megvárom a gépem indulását, az egész út egy katasztrófa.

Reggel felkeltem, gondoltam kinézek. Mivel éjjel is fáztam, szerencsére felhúztam egy nadrágot a kinézéshez, az ajtó csak arra várt, hogy karnyújtásnyi+1cm-re kerüljek tőle és becsapódott, a kártya meg belül volt, telefon is, minden. Ügyes vagyok. Recepció elvileg mindig van, gyakorlatilag a spanyolok tojnak rá, majd jönnek ha kedvük van. Hát reggel nincs kedvük. Átmentem a szemközti kocsmába,  gondoltam hitelbe leiszom magam, de 9-kor nyit elvileg. Gyakorlatilag valamikor később, majd amikor kedvük van. Mindenhol telefonszámok vannak kiplakátolva, csakhogy a telefonom belül maradt. Ültem ott több mint 1órát mire jött egy takarító, elmutogattam neki, hogy becsapódott az ajtó, de nekem már csak az minden vágyam, hogy visszajussak a kecóba.


Most hívott egy barátom, hogy 23-a miatt lezárnak egy utcát, de én ott parkolok. Pár napja teljesen szabályosan leparkoltam ott, most meg cetli van rajta, hogy ha nem állok arrébb a kocsival, akkor elszállítják és 30ezer ft-ért kapom vissza, ilyen nincs. Ilyenkor egy kérdést nem szabad feltenni, hogy “Mi jöhet még?”.


A kocsimat áttették 50méterrel arrébb, azt mondták ma is a zsernyákok, hogy nem kell fizetni.


Reggel ülök az asztalnál, gépezek, erre leesik a fejemről a szemüvegem. Eltört. Csak úgy, magától. (Lehet mégis feltettem a bűvös kérdést, hogy “Vajon mi jöhet még?!” Éjjel-nappal napszemüvegben vagyok, mert ez dioptriás, hót sötét van.


BGY menetrendhez képest negyed órával korábban, egy fokkal közelebb otthonhoz. Már ki van írva a gép, egyelőre nem jeleznek késést.

FR EI-DLN “Bye bye Baby” :-)

Ibizai buszsofőr kapott egy sört, mert nem volt már időm kényelmesen meginni.  Folyadékokat, laptopot nem volt kedvem szétbombázni a táskából, mert akkor mindent ki kellett volna, csak egy bizonyos sorrendben férnek bele a dolgok, de nem szóltak, a telefonján játszott a secus. Ha ezt tudom, viszem a sört magammal :-)

Képek még: katt ide

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Valencia, ahol a város felgyújtásával ünneplik a tavaszt 20120314-18

Útvonal: BUD-BGY-VLC-BGY-BUD

Jegy árak:

BUD-BGY-BUD: 2780 Ft Wizz Air
BGY-VLC: 36€=12.200 Ft Ryanair
VLC-BGY: 23€ Ryanair

Az utat sajnos nem lehet reptéri éjszaka nélkül megúszni, hazafele kénytelen voltam Bergamo csövitanyán éjszakázni. Felkészültem egy hideg és kényelmetlen éjszakára, de nemhogy ülőhelyet találtam magamnak, hanem 3széken kényelmesen kiterültem. Mindig viszek magammal sídzsekit akárhová utazok, mert az éjszakák kegyetlenek tudnak lenni.

Odafele úton egy komplett nappalt kellett eltöltnem valahogy, mivel Bergamoba kora reggel érkezik meg a Wizz Air gépe, de csak este fél 6-kor tudtam továbbindulni Valenciába.
A reptéren egyből megtámadtama  turistinfót. Nekem egyáltalán nem tűnt fel, hogy minden tele van Fallas plakátokkal, lehetett volna az valami együttes is. A kiscsaj rutinosan nyomta nekem is ugyanazt a szöveget, amit az előttem lévőknek mondott, mondta több gyújtogatást láthatok a városban, a végén meg tüzijáték lesz. Nem nagyon értettem miről beszél, néztem nagy boci szemekkel mit magyaráz ez, mire kiderült, hogy egy nagyon-nagy ünnepbe csöppentem bele. Én nem értettem minek magyaráz nekem ilyesmit a turistinfós, ő meg nem értette mit keresek akkor Valenciában, ha nem a Fallas ünnepre jöttem :D Örültem neki, hogy nem elég, hogy olcsó volt a repjegy (nem is értem miért, ünnepekkor mindig drágább minden) még egy ilyen híres eseményt is kifogtam. Így már leesett, hogy miért írta ki a szállásfoglaló rendszer, hogy ebben az időszakban a szokásostól magasabb árakat látok, próbálkozzak más időpontban. Nem foglalkoztam vele, mert nem akartam próbálkozni, mostanra kellett szállás, nem máskorra.

Valenciában a metró ki van építve a reptérig (nálunk mikor lesz ilyen?), így kényelmesen be tudunk jutni a városba. Egy kis kártyát kell megvenni, amire tudunk lóvét tölteni. Én sajnos utolsó nap valahogy elvesztettem a kártyát és újat kellett vennem.

Szállásomnak egy egyetemi kollégiumot választottam, no de ne Magyarországban gondolkozzunk, eszméletlen szupi kis kecóm volt, az egész egyetem dolgot teljesen másképp tolják odakint. Ha vissza tudnék menni az időben, Valenciában szeretnék egyetemre járni :-) Egyébként az egész városról már látatlanban azt képzeltem, hogy ez álmaim helye, ahol szívesen letelepednék és nem csalódtam benne, beigazolódott ez a feltevésem, hogy nagyon élhető város.

A reptérről, ami 8 kmre található a várostól, a 3-as (piros) és az 5-ös (zöld) metróvonal visz be, a jegy ára kb 2€ és 25 percig tart az út.

egyetemi koli

 

Én, mivel az egyetemig kellett mennem, a 3-as metróra szálltam és Benimacletig mentem. Ott megláttam egy gyrosost, ahol épp Real Madrid meccs ment, be is ültem egyből. A szállásomra 10-ig lehetett becsekkolni, legalábbis úgy emlékeztem, fél 10-kor elindultam, mert azt hittem villamossal 1-2 megálló lesz az Universidad de Politécnica, de amiről azt hittem, hogy az én kolim, az tök más volt. Útbaigazítottak, de mint már említettem ezek kicsit máshogy nyomják ezt a témát, azt hittem a lábam is lejárom mire egy kampusszal végeztem. Közben telefonáltam is, hogy érkezem, csak kicsit eltévedtem. Mivel angolul nem értettek, előszedtem párszavas spanyol tudásomat és annyit elértem vele, hogy tudták ki vagyok és hogy megyek. Mint kiderült 24 órás recepció van, nem tudom mire emlékeztem.
A következő napokban bejártam amit birtam, főleg gyalog közlekedtem, amikor már végképp nem birtam, akkor villamosoztam vagy buszoztam. Többször jártam a parton, átsétáltam a Forma 1-es pályán, amit akkor nem is tudtam, csak később ismertem fel a TV-ből. Megnéztem a Természettudományi Múzeumot, az Operát, kikötőt, Agorát, az El Puente de l’Assut de l’Or hidat, a L’Umbracle-t, focistadiont, vasútállomást, főpostát és városházát, a selyemtőzsde épületét és a bikaviadal arénát.


Forma 1-es pálya, akkor nem tudtam, csak itthon volt ismerős a TV-ből :-)
Természettudományi Múzeum
L’Hemisfèric (Félteke) és a Palau de les Arts Reina Sofia (Zsófia Királyné Művészeti Palota, azaz az Opera)

tüzijáték

Képek itt (katt ide)

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Bergamo 20120222



sikló
kilátás fentről  Città Alta



Több kép itt (katt ide)

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Kanári-szigetek 7.nap: BGY-BUD

Madridból nyűgösen vettem az irányt Miláno- Bergamo felé, mert a reptéren éjszakáztam. Fél éjszakát dolgozatjavítással töltöttem, melynek végeztével pár széken keresztbe feküdve próbltam aludni pár órát. Hiányzott az energiaitalom meg a bubis víz, túl drága lett volna venni. Nagyon fáradt voltam és semmi kedvem nem volt hazamenni, a 25 fok, az Atlanti- óceán, a pálmafák és a sok Hola! után. A Kanári- szigeteken jobb volt, ez érthető is, gondolom :-))
Bergamo- ból késéssel indultunk és késéssel is érkeztünk Budapestre, pont lekéstem a valszám órámat, de jelentem, sikeresen levizsgáztam belőle :-)
Utólag is köszönöm a topic társaknak a sok segítséget, a Wizz kártyás foglalást, mellyel mindig sokat spróolok, a szállás ajánlást, az sms segítségeket, a kocsibérlési információkat, a tippeket, ötleteket. Életem legszebb útja volt!


Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Bergamo reptér, hazafelé





BGY reptéren volt olyan pillanat, amikor annyira álmos voltam, szerettem volna aludni végre, de rendesen nem mertem elaludni és kényelmetlen is volt, hogy pillanatra megkérdeztem magamtól mi a frászt keresek én itt, de csak elő kellett venni a fényképezőgépem, ami tele van gyönyörű tájak képeivel :) Melóban 12 órázva is majd előveszem nézegetni, szerkesztgetni a képeket :)

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

indulás, Budapest, Bergamo, Olaszország

BUD-BGY-AGP
A Wizz Air hajnal 6 órás bergamói járatával kezdtem meg utam Bergamo-ba, ahonnan Ryanairrel repültem tovább Granadába, Dél-Spanyolországba.
BUD-BGY W6
BGY-AGP FR

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)


Treviso- Budapest

2010 április 27.
BOLDOG SZÜLINAPOT NEKEM! :-)))))

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Képek még itt katt ide

Bergamo- Treviso, olasz élmények

2010 április 26.

Gyönyörűen elterveztem, hogy Bergamo- ban vonatra szállok, szép hegyek közt elvonatozok Treviso- ig, amikor idefele jövet körbejártam a várost, akkor már úgyis feltérképeztem hol van ott a vasútállomás, nem lehet gond. Nah, igen, meg ahogy én azt képzeltem.
Bergamo reptér, tökölődés mi merre, melyik busz megy a vasútállomásig, mennyibe kerül, hol kapok jegyet és hol van a busz. Azért a turistainfót megkérdeztem hogy jutok Treviso- ba, itt csak megerősítést vártam, erre kitalálták nekem a legdrágább megoldást, hogy menjek be Miláno- ba a q drága transzferrel, mert csak ott tudok vonatra szállni. Mondom ezek hülyének néznek engem, de azért meg is ijedtem, hogy mi van ha pl nem állnak meg a Treviso felé menő vonatok itt Bergamo- ban….
Busszal elmentem a vasútállomásig, nem volt jegyem előre, olvastam automatából megkapom, pofonegyszerű, pár gombnyomás. Hát az automatával nem vergődtem zöldágra, mentem a pulthoz jegyért. Ott nem beszéltek angolul, totál semmit nem értettek mit szeretnék. Jó, sebaj, készültem, elővettem az otthon nyomtatott papírkámat, amin a vonatmenetrend volt, azon bekarikáztam mi kell nekem. Jegy megvéve, fáradtan, éhesen ültem a váróban, körülöttem fura alakok, kezdtem félni. Tudom nem szép dolog, de nem szeretem az olaszokat, számomra félelmetes népség. Nagyon szomjas voltam, egy egyszerű kis boltot szerettem volna vagy egy nagy hipert, ahol olcsón kapok szénsavas innivalót. Betámadtam megint a turistinfót, már meg se lepődtem, hogy a szomszédos q drága kajáldába küldött. A buszról láttam egy kirakatot, már nem emlékszem mi volt kiírva, de olcsó kajcsit hirdetett, oda sétáltam át kajáért meg innivalóért.
Végre idő volt, jött a vonat, felszálltam, jött a kalauz, magyarázott mint a hétszentség, rendre ismételgetett vmit olaszul, nem tágított mellőlem, én meg a jegyem mutogattam, érvényes, az előbb vettem… A gond az volt, hogy nem elég megvenni, mielőtt vonatra szállunk, be kellett volna dugni valami automatába… erről én mit se tudtam, de mivel látta nem megy velem semmire, így ejnyebejnyével magamra hagyott. Közben totál besötétedett, esett is az eső, a vonatról szép tájat nézelődésből nem lett semmi, és tudtam át kell szállnom kétszer is, kezdtem bemajrézni teljesen.
Első átszállás símán ment, volt kalauz, megkérdeztem melyik az én vonatom, segített megtalálni.
Éreztem nagyon lassan megyünk, telt múlt az idő, éreztem itt baj lesz. 2. átszállás következett volna, de csak időben jártam kb átszállás körül, a hely nem stimmelt. Jó adag késést szedtünk magunkra útközben, mikor beértünk az állomásra, vadul elkezdtem keresni a vonatom Treviso- ba, de ezeregy vágány volt, kalauz sehol, 16- os vágány meglett, de vonat sehol. Igen, volt egy 16/1 vágány is, onnan indult a vonatom, amit sikerült lekésni. Ott álltam koromsötétben a semmi közepén, nem volt nyitva semmi, se egy vasutas, se egy turistainformáció nem volt sehol. Emberek azért voltak, egymásba botlottunk sokan, mind lekéstük a vonatot, kiderült egy vonaton utaztunk eddig, csak más kocsikban, mind a reptérre tartottunk, másnap reggelre kellett odaérni, vagyis nekem aznap este 10- ig, mivel szállásom a “Hotel Terminal” volt, azaz reptéri csövezés volt betervezve. Ez egy nagyon kicsi reptér Velence mellett , nincs éjjeli forgalom, bezár éjjelre, de ha valaki 22:00 előtt odaér és van másnapra repjegye, az bentmaradhat és kvázi rázárják a repteret, ennél biztonságosabb helyet el se tudtam képzelni. A vonatlekésés miatt ez egyre reménytelenebbnek tűnt.
Viszont már nem voltam egyedül :) Kiderült aznapra nincs több vonat, másnap reggel ami jön, az meg későn van, sose jutok haza, ennyi volt, itt kell letelepedni és leélni az életem, brühühü. De! Kitaláltuk jön egy intercity szerű luxus képződmény, amire ugyan nem jó a jegyünk, de hátha nem jön ellenőr. Szétszóródtunk ne egyszerre büntessenek meg minket, ha mégis jön ellenőr, legyen esélye a csapat többi felének, ha elkezdik a mi csapatunkat büntetgetni. Az emeletes vonaton q kényelmesen elvoltunk, konnektorok is voltak minden ülésnél, elkezdődött a telefontöltés.
Az út rendben lement, nem jött senki, megérkeztünk Treviso- ba. Nagyon késő volt, csak a repteret szerettem volna, mentem a már ismert busz megállójába, újabb ledöbbenés, ami menetrendet idefele szereztem a reptéren, az nem jó, valami régi szart osztogatnak a hülye turistának. Nálam szerepelt egy esti busz, ami valójában nem járt. Kész, ennyi volt, eljutottam kalandosan Treviso- ba és csövezhetek egy rohadt parkban egyedül az éjszakában, gyalog nem érek el zárásig a reptérig.
Sms fórumtársaknak, baj van… írtak másik buszt és írták hol szálljak le, ahonnan ugyan messze van a reptér, de ha jó irányba kezdek el futni, odaérek. Hát ez nem volt valami biztató, de meg kellett próbálni. Felszálltam arra a buszra, q sötét volt, mondom itt az életben nem fogom megtalálni a repteret, lószart se látok. A buszsofőr viszont kedves volt, elrinyáltam mi baj van és nem tudom hogyan lehetséges, mert ez másik busz volt, de pontosan a reptér előtt tett le 21:45 volt és nyitva volt a reptér :) Hálálkodtam, köszöngettem, berohantam és láttam is, hogy ki van írva a reggeli gépem Budapestre, boldog voltam nagyon :-))))
Az éjszaka nyűgösen telt, nagyon fáztam, pedig sídzseki rajtam volt. Éjjel jöttek a zsernyákok, mindenkit felkeltettek, meg kellett mutatni a repjegyünket. Legalább biztonságban éreztem magam és nem egyedül csöveztem a reptéren. Közben jött 2 sms éjszaka, miszerint nagyon boldog szülinapot nekem :-))
Hajnalban fogmosás, fésülködés, pólócsere és a szülinapos végre hazamehet.

 

Szállásfoglalás itt: szállásfoglalás itt (katt ide)

Képek még itt katt ide